Ajánlatkérés
1 órán belül megküldjük ajánlatunk!

Cegléd és kistérsége

Jazzdob Történeti Gyűtemény

Kármán Sándor hangszergyűjteményéből 2000. november 27-én Dobmúzeum nyílt Cegléden.

30 éve elkötelezett híve a doboknak. A 60-as évek végén kezdett el levelezni a világ vezető ütőhangszergyáraival. Néhány év alatt akkora anyag gyűlt össze, hogy első állomásként 1979-ben megrendezte a ''Dob története'' c. kiállítást. Ez a kiállítás az afrikai doboktól,a harci, sámán, kisbíró dobokon keresztül az akkori legmodernebb elektromos dobszintetizátorokig, mindent meg akart mutatni.

A Múzeum egyrészt emléket állít a legendás hangszereknek, egykor élt híres dobosoknak és dobkészítő mestereknek, másrészt élő közege lenne az ütőhangszeres kultúra népszerűsítésének. Kamaratermének korszerű színpadán rendhagyó zeneórákat, ütőhangszeres bemutatókat, dobtörténeti előadást, videóvetítést tarthatanak. Könyvtára kutató jelleggel is működik, ahol több ezer katalógus, több száz kotta és szakkönyv, videó és CD áll a látogatók rendelkezésére dobos és ütőhangszeres témakörben.

Kossuth szobor

A Szabadság tér vonzó látnivalója a tér közepén álló Kossuth-szobor, amely a város Kossuth-kultuszának egyik legszebb megnyilvánulása. 1902. szeptember 18-án Kossuth születésének 100. évfordulója előestéjén méltó ünnepség keretében leplezték le ezt a szép alkotást, amely Horvay János szobrászművész munkája.

A szobor legszebb része Kossuth feje, melynek kimunkálásában Kossuth Ferenc - Kossuth Lajos fia - is segített a szobrásznak. A búcsúzó mellékalak szépsége is felejthetetlenül megkapó. Az idős szülőt ceglédi emberről, Lédeczi Sámuelről mintázta a művész. A szobor mása 1928 óta New Yorkban áll.

Kossuth erkély

A Kossuth-emlékek felfedezése során eljuthatunk a Református Nagytemplom kertjében található Kossuth-erkélyhez. Az egykori pozsonyi Zöldfa Vendégfogadó kövei voltak ezek, amelyről Kossuth bemutatta Batthyány Lajost, az ország első felelős miniszterelnökét. Az erkélyt mai helyére felújítva a millecentenárium évében, szeptember 24-én helyezték el.

Református Nagytemplom

A város másik főterén, a Szabadság téren előttünk magasodik a város egyik jelképe, a ceglédi Református Nagytemplom. A Hild József által tervezett, később átépített templom Közép-Európa legnagyobb református temploma, 1835-1870-ig épült klasszicista stílusban. Alapkövét 1835-ben rakták le, 1871-ben szentelték fel, majd 1895-96-ig átépítették. A kupolája 1936-ban leégett, s ekkor az eredetihez képest magasabb kialakítást kapott.

2002 májusától egy új elektronikus hangversenyorgonával gazdagodott a templom. Albert Péter miskolci elektromérnök tervezte és építette a 4 manuál-pedálos 63 regiszteres orgonát. Az orgona hangképe kitűnően kielégíti a barokk és modern zene előadói igényeit. A nyitókoncerttől kezdődően rendszeresen hangversenyek színesítik a város zenei életét a Nagytemplomban is.
A város arculatát meghatározó épület. A templom 2400 fő befogadására alkalmas. Kéttornyos főhomlokzatán a tornyok közül előreugró négy iónoszlop tartotta, timpanonos előcsarnoka van. A timpanon alatti képszéken a következő felírás olvasható: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan".

Szent Kereszt Katolikus Templom

A Kossuth téren szemünkbe tűnik a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt klasszicista templom.

A templom helyén a XIV-XV. században kápolna állott Szent Anna tiszteletére. Erzsébet királyné Cegléd városát 1368-ban az óbudai Clarissa apácáknak adományozta. A mai templomot az 1821-ben lebontott gótikus templom helyére emelték.

Tervezője Homályossy (Tunkel) Ferenc, szolnoki építőmester. A templomot 1827. augusztus 31-én szentelték fel. A főoltárt Dunaiszky Lőrinc készítette 1830-ban. Ugyanebben az évben Schöfft József pesti festő festette meg a főoltár képét, amely a kálvária jelenetet ábrázolja.

Evangélikus Templom

A Szabadság tér másik uralkodó jellegzetessége a karcsú tornyú, neogótikus stílusú Evangélikus Templom, amely Sztehlo Ottó budapesti műépítész tervei szerint készült. Először a templom két oldalán lévő bazársor készült el, majd 1896. november 31-én fölszentelték Isten újabb hajlékát. Oltárképét Jakoby Károly festőművész festette, az oltár előtt keresztelő medence áll.

Külső megjelenésében várkastélyt formáz, utalva az evangélikus egyház köszöntésére: "Erős vár a mi Istenünk". Az 1802-ben alakult a nagy múltú gyülekezet, bár számban és lélekben kissé megfogyatkozott, de istentiszteleteit mintegy 340 evangélikus részére az alábbi rend szerint tartja: vasárnapokon és ünnepnapokon 10 órakor.

Dózsa szobor

Kossuth téren álló Dózsa-szobor Dózsa Györgynek, az 1514-es parasztháború vezérének ceglédi kötődését hagyomány őrzi. Ennek emlékére 1972. június 25-én országos ünnepséggel leplezték le a mai kétalakos Dózsa-emlékművet. A szobor Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.

Érkezés:
Elutazás:
Promóciós kód:
Közösségi oldalak
Normál verzió Mobil verzió